4.rèsz
Reggel felkeltem. Elkeszultem, anya màr nem volt otthon, sem apa, sem a kis ordok, Tiff. Nem reggeliztem, mert nem volt kedvem most avval foglalkozni. Èjszaka vele àlmodtam, de nem volt valami ròzsàs kevem aznap, ìgy nagyon hosszan telt a napom.
Mèg Maxhoz sem volt kedvem, èppen csak egy kis csòk csattant el ma. A hèt nagyon hosszan telt. De megèrkezett a hètvège, ès elhatàroztam, hogy mèg azèrt is jò kedvem lesz. Maxal akartam lenni, ezèrt megbeszèltuk`a szulokkel, ès megengedtèk hogy a hètvègèt egyutt toltsuk. Ìgy elhatàroztuk, hogy szombat reggel 8-kor talàlkozun, ès indulunk is. Ezt el sem tudtam hinni, egy egèsz hètvègèt tolthettem a barimmal, tàvol a szuloktol ès a sulitòl.
-Max!?
-Igen?
-Mondani szeretnèk valamit....
-Mit...?
-SZERETLEK.....! (ès megcsòkolt)
-Èn is...
Egy gyonyoru hètvègèt toltottunk, voltunk a Balatonon, erdokben, mezokon csàszkàltunk, ès kèt nap alatt elcsattant vagy.....100 csòk, ennèl jobb màr nem is lehetett volna.....
Itt egy pàr emlèk a hètvègèrol: